Levendula (Lavandula Angustifolia)

A levendula egyre inkább reneszánszát éli: jellegzetes illatával a nagymama szekrényét és a kozmetikai ipart már régen meghódította, napjainkban pedig a konyha egyik nagy sztárja: a kékes-lilás virágú növényből készül levendulaszörp, levendulatorta, levendulás csokoládé és sok minden egyéb finomság. 

A Földközi-tenger térségéből származó levendulát Magyarországon nagy területen elsősorban Tihanyban és Pannonhalmán termesztik. A levendulának mintegy huszonegy fajtáját ismerjük, de ezek közül csak három gyógyhatású.
Levendulát kertben vagy balkonon is érdemes ültetned: meglehetősen igénytelen növény, szinte bármilyen talajon megél, csak sok-sok napra van szüksége, ráadásul évelő; egy-egy tő akár 15-20 évig is élhet.

A levendulát már a középkorban is használták – elsősorban kozmetikai célra. A levendulaolajat teheted egyszerűen a fürdővízbe, de elsősorban illatanyagainak köszönhetően számos kozmetikai termékben megtalálható.

Nyugtató és egyben serkentő, valamint fertőtlenítő hatása miatt aromalámpában is érdemes kipróbálnod, mivel egyrészt kellemesen ellazít, másrészt megöli a levegőben található vírusokat és baktériumokat. Ha nem szeretnél erős fertőtlenítőszereket használni, a levendulaolajat használhatod takarításkor felületek tisztításához, illetve néhány cseppet mosáshoz is öblítőszer helyett. A levendula olaját vagy
a növényből készített főzetet használhatod rovarcsípések és mitesszerek elmulasztásához, sőt a pikkelysömör és az ekcéma is hatékonyan kezelhető vele.

Bedörzsölőszerként (kevés alkoholhoz adj egy-két csepp levendulaolajat) reumás fájdalmak ellen is alkalmazható. Persze ne feledkezzünk meg a levendulavirág „klasszikus” felhasználási módjáról sem: a
levendulaillatról valószínűleg Neked is a nagymama szekrényében a ruhák közt megbúvó levendulacsokor vagy levendulazsákocska jut eszedbe: a levendula illata valóban távol
tartja a kártékony molyokat. A levendulát egyébként nemcsak a molyok kerülik: a kertben – rovarűző hatása miatt – érdemes kényesebb növények (például rózsa) mellé ültetni, mert elűzi
a levéltetveket és az egyéb kártevőket.

Magyarországon az első nagyobb levendulást Tihanyban telepítették (levendulát korábban csak néhány kolostorkertben nevelgettek) az 1920-as években Bittera Gyula neves gyógynövény-szakértő vezetésével. A talajnak, a sok napsütésnek és a kevés csapadéknak köszönhetően az itt termesztett levendula illóolaj-tartalma meghaladta a híres franciaországi ültetvényekről származó növényekét, így a tihanyi levendula méltán lett világhírű. Sikerét azt is jelzi, hogy a tihanyi levendulát még a tőzsdén is jegyezték. Az 1950-es évektől a világhírű tihanyi levendulás hanyatlásnak indult: a terület nagy részét beszántották és helyére szőlőt telepítettek, a megmaradó 20 hektárt pedig magára hagyták. A régi levendulás sokáig csipkerózsikaálmát aludta – egészen a kilencvenes évek elejéig. Napjainkban a félsziget több pontján is – egyre nagyobb területen – termesztenek levendulát.

A levendula leveleinek és virágainak igen magas az illóolaj-tartalma. A jótékony hatású illóolajat lepárlással nyerik ki a növényből. Az eljárás igen hasonlít a pálinkafőzéshez. Ha levendulaolajat szeretnél készíteni a kertedben termő növényekből, a Pannonhalmi Apátság bérlepárlást is vállal. A levendulát meleg és napos időben kell leszedned, ugyanis ilyenkor a legmagasabb az illóolajtartalma.

A cikk a 2 havonta megjelenő Csocsodalom Magazinban jelent meg, mely online olvasható és letölthető: csocsodalom.hu

Fotók CC 2.0 license, orszagalbum.hu:
Levendula koszorú: bardi
Tihanyi levendulás: gilmur
Pillangó: Fee

• < Előző
• Következő >